Meghökkentő felfedezés a pikkelysömör kezelésében. Viszketésérzetre szakosodott idegsejteket találtak

Maga a molekula valójában nem a szacharin helyettesítésére született meg, mégis komoly ellenlábasa lett. Felfedezése a véletlennek köszönhető.
Fájdalom nélkül élni? | Kárpászaboimrefodrasz.hu
Tulajdonságait tekintve még csak jobbnak sem mondható, mint nagy múltú meghökkentő felfedezés a pikkelysömör kezelésében. Azaz az utóbbiból sokkal kevesebb elegendő ugyanolyan mértékű édes íz elérésére, mint az új molekulából.
A legtöbb édesítőszer elfogyasztása után sajátos utóíz észlelhető, mely sok embert zavar. Nemcsak azért, mert maga az íz egy idő után kellemetlenné válhat, de felhívja a figyelmet, hogy nem cukrot ettünk, hanem mesterséges édesítőszerrel helyettesítettük azt.
Az aszpartám esetében viszont nincs ilyen mellékíz. Az új anyag egyik legjobb tulajdonsága ez! A szervezetben alkotóelemeire tud bomlani, a szacharin viszont nem. Ez az a pont, ahol az aszpartám támadható, és az élet azt mutatja, hogy amibe bele lehet kötni, azt meg is teszik.
Jelen esetben sem történt ez másképp, de az a furcsa helyzet állt elő, hogy nem a hatóság, hanem a fogyasztók felől indultak meg az első támadások. A gyártó cég az aszpartám piacra dobása előtt szabálytalanságok sorozatát követte el az engedélyeztetés során annak érdekében, hogy minél előbb magáénak tudhassa azt a várhatóan óriási hasznot, melyet egy ilyen termék képes megtermelni a piacon.
Amikor különböző vizsgálatok során ezekre fény derült, a közvélemény — elsősorban azok, akik nem szakértői a táplálkozástudománynak — elkezdett aggódni.
Baktériumokkal a mellékhatésok ellen
Sajnos a szakszerűtlenségnek köszönhetően ezt is sikerült túlzásba vinni. Jelenleg a közvélemény kontra hatóság párviadal a hatóság álláspontja felé billent, hiszen úgy tűnik, beigazolódnak a középkor neves orvosának, Paracelsusnak a híres megállapítása, miszerint a szervezetünkbe kerülő anyagok mennyisége dönti el, hogy méregként vagy gyógyszerként hatnak létünkre.
Az az anyagmennyiség, amit egy mesterséges édesítőszerből az ételbe, italokba kell tenni a cukor ízének előidézése érdekében, olyan kicsi, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok szerint ártalmatlan a szervezetre. De akkor miért vált az aszpartám története korunk egyik legmeghökkentőbb meséjévé?
Nos a jelenséget nagyrészt az Egyesült Államokra jellemző fogyasztási szokások idézték elő, melyek manapság már átterjedtek az egész úgynevezett nyugati világra, továbbterjedésük megállíthatatlannak tűnik.
Korunk amerikai polgárára nem jellemző a vízzel történő folyadékpótlás.
Pikkelysömör biológiai kezelése
A sör- és borivás nem emelkedett olyan szintre, mint a jó öreg Európában, mivel történelmük egy meghatározott időszakában szesztilalom volt érvényben. Bár ezt ott játszották ki, ahol csak tudták — hamar fel is oldották —, egyes elemzők szerint ez is hozzájárult az üdítőital, azon belül is a szénsavas üdítők fogyasztásának óriási mértékű fellendüléséhez. Az ásványvizek mellett a különböző édesített italok örvendnek a legnagyobb népszerűségnek!
Nem csoda, ha a mesterséges édesítőszerek alkalmazásának is ez az egyik legnagyobb piaca. A gond elsősorban meghökkentő felfedezés a pikkelysömör kezelésében jelentkezett, ahol szokássá vált a napi liter édesített üdítő elfogyasztása.
Sokan felfigyeltek olyan jelenségekre, tünetekre, melyek az ilyen nagy mennyiségű üdítőt fogyasztók körében léptek fel. A tünetek nem rendelhetők egyértelműen az üdítők fogyasztásához.
Nehéz következtetéseket levonni és nem különben igazolni ezeket, viszont elegendő egy évtizedekig tartó vita kirobbanásához! A vita ma sem ült el, bár a hatóságok igyekeznek a közvéleményt nyugtatni utólag! A kételyek forrása a kitörölhetetlen múlt. Az extraprofit behajtása érdekében elkövetett szabálytalanságok nehezen felejtődnek, és az internet kifejlődése nagymértékben járul hozzá, hogy kellő nyilvánosságot kapjanak.
Searle nemzetközi gyógyszeripari cégnél indul. A cég kutatói ez idő tájt a gyomorfekély kezelésére alkalmas gyógyszerek kifejlesztésén dolgoznak.
Céljuk egy olyan molekula kialakítása, amely képes a gasztrin nevű hormon kiválasztását gátolni. Egy aszpartil-fenilalanin-metilészter névre hallgató anyag alkoholos oldatát készítik elő egy teszt elvégzéséhez.
Ez a molekula az aszpartám, melyről ekkor még nem sokat tudnak. Gyorsan letörli, és tovább nem foglalkozik az esettel, mivel ismervén összetételét nem számít mérgezés kialakulására. Később iratai lapozgatása közben megnyalja ujját, amikor is igen erős édes ízt érez. Az íz olyan erős és jellegzetes, hogy Schlatter nem hagyhatja figyelmen kívül. Az előző napok eseményeit átgondolva jut arra következtetésre, hogy a jelenségért az aszpartám a felelős.
Az aszpartám története | TermészetGyógyász Magazin
Ráadásul nem marad utána kellemetlen mellékíz a szájban! A Searle cég felismeri az óriási üzlet lehetőségét, ezért sürgősen megindítja az új molekula engedélyezési folyamatát. Az egyik legfontosabb feladat igazolni az anyag ártalmatlanságát tartós, rendszeres használat esetén mind felnőttek, mind pedig gyermekek esetében.
Ehhez az első vizsgálatokat állatokon szokás elvégezni. A Searle felkéri Dr. Kennedy Kórház laboratóriumának igazgatója — hogy tanulmányozza az aszpartám hatását az újszülöttekre! A vizsgálat során — mely januárjában kezdődött és áprilisában fejeződött be — hét majomcsecsemő kapott aszpartámot tejbe keverve.
Az eredmények mindenkit megleptek. Egy majombébi nap után elpusztult. A maradék hatból meghökkentő felfedezés a pikkelysömör kezelésében kisebb-nagyobb mértékű agyvérzést figyeltek meg. A riasztó eredményeket a Searle cég gondosan titokban tartotta és NEM adta be az FDA-hez, amikor az aszpartám forgalomba hozatalának engedélyezését kezdeményezte. Az FDA — a Food and Drug Administration rövidítése — az USA hatósága, amely a gyógyszerek és élelmiszerek, valamint táplálékkiegészítők forgalmazását engedélyezi.
A majmokon végzett kísérlet — bár a vizsgálatban részt vevő állatok kis száma miatt nem ad elegendő okot komolyabb aggodalomra — annyira megijesztette a Searle céget, hogy ezek után az engedélyeztetéshez az FDA-nek csak amikor ideges vörös foltok vannak az arcomon adatokat nyújtott be, melyek a cég saját laboratóriumában születtek, illetve olyan laborokban, melyek a cég érdekköréhez tartoztak.
Az FDA-szakértők első véleménye szerint a vizsgálatok megtervezése és kivitelezése hemzsegett a szakmai hibáktól!
Ebben az évben hozza nyilvánosságra John W. OLNEY neurobiológus kutatásai eredményeit, melyekben megállapítja, hogy az aszparaginsav az aszpartám egyik összetevője szájon keresztül adagolva egerekben agykárosodást okozott. Hangsúlyozni kell, hogy kísérleteiben az aszparaginsavat szabad formában adagolta, míg az aszpartámban az aszparaginsav a fenilalaninhoz kapcsolódva található meg.
De a szervezetbe bekerülve fennáll a lehetőség a molekula elhasadására és a szabad aszparaginsav megjelenésére!
Ugyanebben az évben az FDA betiltja a ciklamát nevű mesterséges édesítőszer forgalmazását az USA-ban. OLNEY tájékoztatja a Searle Céget az egereken észlelt, az aszparaginsav okozta agykárosodásokról. A Searle cég viszont nem tájékoztatta az FDA-t ezekről a vizsgálati eredményekről.
Ugyanakkor egyetlen olyan vizsgálatot sem végeztek, melyekkel sikerült volna cáfolni Olney észleléseit vagy bizonyítani, hogy az aszpartám fogyasztása során ilyen nem fordulhat elő!
Az aszpartám „meséje”
A cég nem válaszolt a szabálytalanságokat és hiányosságokat feltáró FDA-levélre. Gross ennek hatására az összes benyújtott kísérleti adat értékét, érvényességét megkérdőjelezte! Ez egy olyan súlyos kijelentés, amely normál esetben a Searle cég hitelességét kérdőjelezte volna meg. Ráadásául ekkor a cég több, engedélyezésre beadott gyógyszereivel is hasonló problémák merültek fel.
De sajnos korunk egyik sajátossága, hogy az élet nem mindig a logika szabályai szerint megy tovább, vagy ha igen, akkor a feltételek változnak meg sokszor áttekinthetetlen módon. Most is ez történt.
Top50 Napidoktor - napi top 1. Top 14 őszi zöldség és gyümölcs, amit muszáj ennünk idén.
Az engedély megkapásához saját és egy hozzá közel álló laboratóriumban elvégeztetett egy-egy 78 héten keresztül folyó toxikológiai vizsgálatot. Az eredmények megint rosszak lettek, mire a cég felkért egy másik kutatót, dr.
Donald A. Willigan már Searle számára valamivel kedvezőbb eredmény tudott felmutatni a meglévő adatokból. Az aszpartartám nagy adagban a korábbi értékelés szerint daganatok képződését serkentette a májban, a herékben és a pajzsmirigyben. Az újraértékelés során a máj kiesett a sorból. Matha M. FREEMAN, az FDA anyagcsere és endokrin gyógyszerek osztályának orvosa szerint a beadott anyagok nem elegendőek az aszpartám tartós, biztonságos fogyaszthatóságának bizonyítására.
Javasolta, hogy az FDA addig ne adja ki a forgalomba hozatali engedélyt, amíg a megfelelő bizonyító adatok nem kerülnek bemutatásra! Hiányoztak a klinikai vizsgálatok elvégzésének szabályai szerint szükséges részletes adatok a vizsgálatok megtervezéséről és kivitelezéséről.
Ezek nélkül nem igazolható a vizsgált készítmény biztonságos fogyaszthatósága!
Elgondolkodtató, hogy az engedélyeztetés folyamata ekkor már a negyedik éve zajlik. Ennyi meghökkentő felfedezés a pikkelysömör kezelésében alatt az összes fontosabb meghökkentő felfedezés a pikkelysömör kezelésében és egyéb vizsgálat elvégezhető lett volna!
Ehelyett a beadott anyagok megkérdőjelezik az egész vizsgálódás hitelességét. John OLNEY neurobiológus és James TURNER fogyasztók panaszaival foglalkozó ügyészek találkoztak a Searle cég képviselőivel hogy megvitassák az aszparaginsav Olney által egérkísérletekben észlelt agykárosító hatását.
Ezért kell helyesen táplálni a mikrobiótát
A megbeszélés végén a Searle képviselői kijelentették, hogy az Olney által tapasztalt jelenségnek nincs szervezetünk egészségére kiható következménye az aszpartám fogyasztása során. A kristálycukor helyettesítésére lehetett használni elsősorban meleg italokban, frissítőkben, valamint a rágógumiban. Nem lehetett használni sütéshez, főzéshez és szénsavas üdítőkben!
Az FDA úgy adta ki az engedélyt, hogy kutatóinak egy része egyáltalán nem volt meggyőződve az új édesítőszer ártalmatlanságáról. Különösen a gyermekeket akarták óvni az édesítőszer használatától.
Újabb vizsgálati adatok kerültek beadásra, de egyik sem volt megfelelő az FDA számára. Külön munkacsoportot hoztak létre az FDA-n belül az aszpartámmal kapcsolatos vizsgálatok értékelésére.
Több mint 10 millió dollár feküdt már a vizsgálatokban és több mint 20 milliót fektettek be a leendő gyártóüzemek felépítésére. Az építkezések is akadoztak, ahogy kiderültek a hatóságok kifogásai! A jelentés tartalmát úgy lehetne összefoglalni, hogy a Searle által benyújtott vizsgálatokkal kapcsolatban szerzett rossz tapasztalatok összefoglaló gyűjteménye.
Súlyos megállapítások ezek! Aki kételkedik, megtalálhatja részleteiben is az interneten a szükséges forrásokkal együtt. Felmerülhet a kérdés, hogy ilyen dokumentumok hogy kerülnek nyilvánosságra. Nos ebben semmi különös nincs, mivel az FDA jelentései mindenki számára hozzáférhetők, pontosan a már említett célkitűzések miatt, mely szerint a fogyasztók érdekképviselete elsődleges feladatuk.
Emellett az aszpartámprobléma az amerikai kongresszusig jutott, melynek vizsgálati jelentései, jegyzőkönyvei szintén publikusak. Az internet használatának széles körű elterjedése sokat segített az ilyen esetek alaposabb megismerésében.
Viszketésérzetre szakosodott idegsejteket találtak Szerző: MTI A viszketésért felelős idegsejteket azonosítottak amerikai és kínai kutatók, amiről a Science tudományos folyóiratban számoltak be. A felfedezés számos, vakarózásra ingerlő bőrproblémára hozhatja meg a jobb kezelést. Korábban azt feltételezték, hogy a viszketés és a fájdalom érzete szoros kapcsolatban áll, a kutatók azonban olyan idegsejteket találtak egerekben, amelyek csak a viszketés érzetét továbbítják. Hirdetés Az amerikai Washington Egyetem és a kínai Peking Egyetem kutatói viszketésmentes egereket hoztak létre azáltal, hogy elpusztították viszketésspecifikus neuronjaikat. A fájdalom maradt, de a viszketés eltűnt Ezek a bizonyos idegsejtek alapvetően fontosak a viszketés érzetéhez, ám nem szükségesek a fájdalomérzethez, ami azt jelenti, hogy a sejtek több, viszketésre szakosodott receptort tartalmaznak, vagy olyan jelzőmolekulát bocsátanak ki, amelyek egy krónikus viszketés elleni terápia célpontjai lehetnek.
Vinczer Péter.