Immunkezels a pikkelysmr ellen, Új gyógyszereket kapnak a bőrbetegek - HáziPatika

A bőrgyógyászat napjainkban túlmutat a krémek és a kenőcsök alkalmazásán

Világszínvonalú rákgyógyszert kutatnak Magyarországon Sokan úgy tartják, hogy a rák nagyrészt örökletes betegség, valamiféle genetikai fátum. Pedig csupán tíz, legfeljebb tizenöt százalékban okolható érte az öröklődés. És olyankor sem a rákot örököljük, legfeljebb azt a hajlamot, hogy milyen típusú genetikai hibák halmozódhatnak, vagyis a rendszer melyik eleme sérülékeny.

De a rák végül is genetikai eredetű, nem? Igen, amennyiben génhibák miatt immunkezels a pikkelysmr ellen létre, ám ezeket a hibákat az életünk során szerezzük. A folyamat elkezdődhet akár az anyaméhben is, hiszen a magzat az édesanyja életmódját éli. Az egészséges életmóddal tudjuk leginkább felvenni a harcot a rák ellen? Az egészséges életmód sokat segít, de nem változtatja meg a környezetünket.

A városok légszennyezettségi mutatói nem javulnak attól, ha nem dohányzunk, eleget mozgunk, jól alszunk és egészségesen táplálkozunk.

A pikkelysömör tünetei

Ott vannak a rákkeltő vegyi anyagok az élelmiszereinkben is, az ipari múltunkból itt maradt, akár a talajban felhalmozódott szerves anyagok révén. A füstöléssel vagy használt olajban való sütéssel szintén sok karcinogén anyagot juttatunk a táplálékunkba.

•  - Вы рискуете попасть в Сьюзан.
• Этот разговор был ей неприятен.
• Pikkelysömör kezelése a Chokrak-tónál
• A tudomány megtalálta végre a kulcsot a rák legyőzéséhez | hu
• Раздались два приглушенных хлопка.
• A bőrgyógyászat napjainkban túlmutat a krémek és a kenőcsök alkalmazásán

Persze, fontos, hogy ne dohányozzunk, de nem tudunk annyira jól élni, hogy ne történjenek a szervezetünkben genetikai mutációk, és ezek valószínűsége az életkor előrehaladtával fokozódik. Ha elérnénk a évet, amire kalibrálva vagyunk, szinte biztos, hogy mindannyiunkban kialakulna valamilyen daganatos betegség. Az onkológiai gyógyításra valószínűleg mindig szükség lesz.

• Ma Hortenzia és Gergő napja van.
• Viszkető, pikkelyes bőrfelületek a fejbőrön, térdeken, könyökökön és felsőtesten, lilásvörös területekkel és fehér hámlással — a pikkelysömör tünetei, legjellemzőbb látványa.
• Házi kenőcs pikkelysömörhöz
• A pikkelysömör nem gyógyítható, de kezelhető - Budai Egészségközpont
• A methotrexat okozta hepatotoxicitás prevalenciája és kockázati tényezői psoriasisban szenvedő ázsiai populációban A psoriasis magyar nevén találóan pikkelysömör a bőr olyan — elég gyakori — állapota, amikor a bőrsejtek életciklusa megváltozik.
• Budai Allergiaközpont - tudnivalók pikkelysömörről (psoriasis)

Rendszeresen hallunk arról, hogy karnyújtásra vagyunk a rákot végleg legyőző csodaszertől. A rák kezelésében vannak sikertörténetek és sikertelenségtörténetek. Az emlőrák kezelése sikertörténet.

A prosztata is, az esetek nagy részében. A tüdőrák vagy a korábban kezelhetetlennek immunkezels a pikkelysmr ellen melanoma pigmentált bőrdaganat, bőrrák kezelésében is óriási fejlődés történt.

De például a hasnyálmirigyrák még mindig óriási probléma, e téren sem a sebészet, sem a kemoterápia nem tudott előrelépést hozni. A korai műtéti eltávolítás kemoterápiával kombinálva még mindig a leghatékonyabb, de a betegségek genetikai tulajdonságaira alapozott, úgynevezett célzott gyógyszeres terápia valóban egy másik, ígéretes irány. A különböző daganatokban különböző mértékű genetikai eltérések immunkezels a pikkelysmr ellen — nevezzük így — hibák találhatók, és némely ilyen eltérést nagyon jó gyógyszerterápiás célpontként lehet használni.

A célzott gyógyszerek csak a mutáns sejtet pusztítják, a daganatot nem engedik növekedni. Ehhez képest a kemoterápia elefánt a porcelánboltban. Ráadásul sok, az esetek nagy részében nehezen elviselhető mellékhatással jár.

Nem lehet legalább megszelídíteni? Nehéz, mert a mellékhatások egyenesen következnek a kemókezelés logikájából. A kemoterápiás szer az osztódó sejteket tönkreteszi, illetve elpusztítja. A daganatsejtek nyilván osztódó sejtek, de a szervezetünk tele van egyéb, egészséges osztódó sejtekkel, amiket a kemoterápiás szer szintén elpusztít, mert nem képes differenciálni.

Az más kérdés, hogy az ebből adódó mellékhatásokat hogyan lehet elviselhetőbbé tenni. Ezt hívják szupportív terápiának, ami kiterjed a csontvelő, a vérképzés segítésére, ezek viszont legalább olyan költségesek tudnak lenni, mint maga a kezelés. Nem lehet, hogy az egész kemoterápiát el kéne engedni lassan? Az még korai lenne. Ma már többféle kemoterápiát kombinálnak, hogy kisebb eséllyel alakuljon ki a daganat rezisztenciája, ugyanis a ráksejtek populációja képes megtanulni az ellenállást a kemóval szemben.

Az tény, hogy kemoterápia elérte a lehetséges hatékonysága csúcsát. Ez a kezelés a jelenleginél jobb már nemigen lesz. Egyelőre nincs szó arról, hogy be kell szüntetni, de meg kell próbálni intelligensebben használni, mondjuk csak azoknak adni, akiknek szükséges. És ezt hogyan tudják eldönteni? Mondok egy példát.

Az emlőrákok már a kezdeti stádiumban is sokfélék lehetnek. Egyesek agresszívek lesznek később, de vannak, amelyek soha nem lesznek azok, és ilyenkor nem lenne szükség kemoterápiára. Immunkezels a pikkelysmr ellen volna megjósolni, hogy melyik daganatból mi lesz, és ki is alakítottak már erre genetikai teszteket. Ugyanis csupán a betegek durván egyharmadánál szükséges a kemoterápia, a többieknél nem.

Az emlődaganatos betegek kétharmada fölöslegesen kap kemoterápiát? És a célzott gyógyszerekre nem válnak rezisztenssé a ráksejtek, mint olykor a kemoterápiára?

A pikkelysömör nem gyógyítható, de kezelhető

De igen, sajnos, mert a daganat hihetetlenül tanulékony. Ezek a terápiák szelekciós nyomást gyakorolnak a daganatsejtek közösségére, és ha valamelyik daganatsejt már nem érzékeny erre nyomásra, akkor az fog elszaporodni, és létrejön a ráksejtek új, ellenálló populációja. De amíg ez bekövetkezik, olyan krónikus betegséggé szelídül a célzott terápiával kezelt rák, mint amilyen a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség, ami persze okozhat komoly panaszokat is, de együtt lehet élni vele. Csak az a kérdés, hogy meddig.

Jó lett volna az hallani, hogy évtizedekig. Ilyen betegségben az évek rövidek. Épp azért kell mindig az elérhető legjobb kezelést adni, hogy időt nyerjünk.

Az évek alatt, amíg a daganatsejt ellenállóvá válik egy rákbeteg szervezetében a gyógyszerrel szemben, kifejleszthetjük a másik gyógyszert, ami képes az előző kezelésre rezisztenssé vált ráksejteket elpusztítani.

Egyrészt intelligens, másrészt semmibe veszi azokat az elveket, amelyeknek a normális sejtek engedelmeskednek.

A normális sejtek filozófiája, hogy egészségben éljenek, megvédjék a többi sejtet is a betegségektől, azért, hogy a szervezet integritása fennmaradjon. A daganat borzasztóan önző, csupán a korlátlan szaporodás érdekli, és paradox módon még az sem számít neki, hogy a saját populációjának nagy része belepusztul a burjánzásba. A normális sejtpopuláció logikája az, hogy aki nem normális, nem szaporodhat. A fő parancsolat: abnormális genommal szaporodni tilos.

PRIMA MEDICA

A daganat fordítva gondolkozik, random genetikai változatokat hoz létre. Megy a versenyfutás a daganatsejt intelligenciája meg az emberi intelligencia között. És a legutóbbi hírek szerint nyerésre állunk.

Sok olyan készítmény van a piacon, aminek az indikációi között reumatológiai, belgyógyászati, sőt szemészeti betegség is szerepel. Milyen az együttműködés ezekkel a társszakmákkal? Megvalósul-e a csapatmunka a betegek érdekében?

Az idei orvosi Nobel-díjat is egy immunológiai onkoterápiában áttörést hozó kutatásért adták. Új korszak kezdődik a rákgyógyításban? Az immunterápia Pandora-szelencéje néhány éve már kinyílt.

Azt pedig rég tudjuk, hogy immunrendszernek van daganatpusztító képessége, hiszen ha jól működik, a szervezetünkben folyamatosan keletkező hibás sejteket ki tudja iktatni, mielőtt szaporodni kezdenek és daganat lesz belőlük.

Fontos tudni, hogy az immunrendszernek két ága van, az egyik a velünk született, a másik a tanult vagy szerzett immunitás, és mindkettő rendelkezik a ráksejteket kiiktató képességgel.

Csak ahhoz, hogy ezt jól használhassuk, pontosan kéne tudnunk, hogy miként képes a rendszer a daganatsejteket elpusztítani, illetve, hogy amikor nem képes, annak mi az oka. Nem tudjuk? Sokat tudunk, egyre többet, de még mindig nem eleget. Pontosan mire jöttek rá a Stanford Egyetem kutatói? Ronald Levy professzor vezetésével azt a korábban már ismert gondolatot alkalmazták, hogy a daganatot elvileg úgy lehet legkönnyebben visszaszorítani, ha segítünk a T-limfocitáknak felkutatni és elpusztítani a ráksejteket.

Azt vizsgálták, konkrétan hogyan lehet megtanítani ezeket a T-sejteket a daganatsejtek likvidálására. A T-sejtek az immunrendszer szuperharcosai? Igen, gyilkolásra vannak programozva, és olyan elszántak, hogy az életüket is feláldozzák a győzelemért.

A pikkelysömör legjobban bevált kombinált kezelése

Tehát mikor beindulnak, az olyan, mintha egy hadseregnyi Dugovics Titusz rohanna a várat ostromló ellenség felé. A Stanford-kísérlet arról szól, hogy a betegnek kivesznek valamennyit a T-sejtjeiből, megtanítják őket a daganat elleni küzdelemre, ezeket a harcosokat aztán szaporítják, hogy elegen legyenek a győzelemhez, és visszajuttatják őket a szervezetbe.

Más kérdés, hogy ha működik egyáltalán az elképzelés, hogyan lehet megvalósítani a klinikai gyakorlatban. Mindehhez hatalmas felszerelésre van szükség, minden betegnek kell immunkezels a pikkelysmr ellen kis hematológiai állomás, csontvelő-transzplantációhoz hasonló infrastruktúra kellene, minden onkológiai kezelést végző kórházban. Ma ez nagyon nehezen elképzelhető. Ha működik egyáltalán? Egerekben már piros száraz foltok a lábakon viszket fénykép működik.

Az egérkísérletek sikere annyit mutat, hogy az alapgondolat korrekt. De az egér nem ember, az ő daganata nem az emberi daganat, az immunrendszere nem emberi immunrendszer. Egy betegség lefolyása, és az abból való gyógyulás is sokkal gyorsabb egy egérben, mint az emberi szervezetben. Rengeteg sikeres egérkísérletről szóltak már tudományos közlemények az elmúlt évtizedekben, de ezeknek csak töredéke jutott odáig, hogy emberre is ható kezelés lehessen belőle.

Mi van, ha a Stanford kutatói előállnak a jövő héten azzal, hogy átvágták a gordiuszi csomót, sikerült az első humán betegcsoportban a kísérlet? Minden előremutató eredménynek örülök, de ahogy az ember öregszik, egyre óvatosabban bánik a túl nagy lelkesedéssel. Amúgy a sugárterápia is csodálatosan hatékony tud lenni, ha megfelelő módon, megfelelő daganatra és megfelelő személynek adják. A sebész is sikerrel tud eltávolítani daganatokat, és a beteg felgyógyul, és a Science vagy a Nature nem közöl erről cikket.

De nem akarom túlironizálni, nagyon érdekes a Stanford-kísérlet, csak ki kell dolgozni a klinikai megvalósíthatóságát. Mindenesetre az immunterápiának már van törzskönyvezett formája, és történt benne hatalmas előrelépés… Amiért az idei Nobel-díjat adták?

A kutatópáros, James P. Allison és Tasaku Honjo a legfontosabb kérdést tette fel. A legfontosabb kérdés pedig így hangzik: miért nem működik hatékonyan az immunrendszer a daganat ellen? Ha erre jó választ kapunk, akkor megvan az egyik hiányzó láncszem. Miért nem működik hatékonyan az immunrendszer a daganat ellen?

Mindjárt elmondom. A Nobel-díjasok nem a daganatot vizsgálták először, hanem az immunrendszer működését próbálták mélyebben megérteni.